§) Miben különböznek a földforgalmi szerződések más ingatlan szerződésektől? 

§) Miben különbözik a földszerzés egyéb ingatlanok szerzésétől?

Egyéb ingatlanokhoz képest a földszerzés, a földforgalmi szerződések esetén a szerződési szabadság sokkal korlátozottabb mind a  személyi kört, mind a szerződés tárgyát, feltételeit, a megszerezhető földterület mértékét stb. tekintve a  jogalkotói szándéknak megfelelően.

§) Melyik törvény szabályozza a földszerzéseket?

A mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a Földforgalmi törvény)
állapítja meg.

E törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre.

A föld tulajdonjogát az ebben a törvényben meghatározott módon, és mértékben, az e törvényben meghatározott természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szerezheti meg.

A törvény hatálya a föld tulajdonjogának  bármilyen jogcímen, illetve módon történő megszerzésére kiterjed, ide nem értve a törvényes örökléssel, a hagyatéki eljárásban az állam javára szóló felajánlással, a kisajátítással – ideértve a kisajátítást pótló adásvétel és cs ere esetét is – és a kárpótlási célú árverés útján történő tulajdonszerzést.

§) A földhivatalon kívül szükséges e más hatóság eljárása és jóváhagyása a föld megszerzéséhez?

Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá.

A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a jogügylet létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek.

Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a föld tulajdonjogának átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges.

§) Milyen regisztrációk szükségesek a földforgalmi szerződésekhez?

Elektronikus regisztráció a jogügylet -, jognyilatkozat érvényességéhez.

⇒ § ^*  A föld tulajdonjogának átruházására irányuló vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügyletet tartalmazó – az Inytv. által előírt okirati kellékekkel rendelkező – okiratot ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson, az Inytv. szerinti jogi képviselőnek a földforgalmi eljárásokat támogató informatikai rendszerben e célra kialakított elektronikus űrlap kitöltésével és az okirat feltöltésével regisztrálnia kell.

 A regisztráció eredményeként az informatikai rendszer által automatikusan generált regisztrációs lap az okirat elválaszthatatlan részét képezi. Ha jogszabály a több különálló lapból álló okirat összefűzésének módjára vonatkozóan eltérő rendelkezéseket nem állapít meg, a regisztrációs lap informatikai rendszerből letöltött másolatát az okirattal oly módon kell összefűzni, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.

Ennek a jogi képviselő eleget tesz azzal, ha a lapokat zsinórral összefűzi és a zsinórt matricával leragasztja, továbbá az okiratot, a matricát és a papírt érintő módon aláírja.

⇒§ ^* A regisztráció során a jogi képviselő képviseleti jogosultságát

a) közjegyző esetén a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 174/A. §-a szerinti, ingatlan-nyilvántartási elektronikus űrlapon létrehozott felhatalmazással,

b) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos esetén az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 39/A. § (2) bekezdése szerinti, ingatlan- nyilvántartási elektronikus űrlapon létrehozott meghatalmazással is igazolhatja az Inytv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon.

Földműves nyilvántartás-, Földműves regisztráció

  A földforgalmi törvény – a preambulumban megfogalmazott célok szerint is –    kiemelt helyen kezeli a földművesi jogállást, az ehhez kapcsolódó jogosultságokat és kötelezettségeket.

Számos alapvető jogosultság és előny ( és természetesen kötelezettség) kötődik ez által ahhoz ha valaki nyilvántartásba vett földművesnek minősül. Ilyenek pl. a megszerezhető földterület mértéke, az elvásárlási jogok stb.

A földműveskénti nyilvántartásba vételt az NAK alábbi linkjén tudja kezdeményezni: 

⇒Bejelentkezés a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Ügyintézési Felületére

 

§) A tulajdonszerzési jogosultság. Ki, mennyi földterület tulajdonjogát szerezheti meg.

Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.

A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár – a lenti bekezdésben meghatározott személyek kivételével – akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.

Ezt a szabályt  nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója.

Az erdő adásvételi szerződés